szoftverfejlesztés  –  szoftver súgó készítés  –  kiadványszerkesztés  –  szöveggondozás  –  szakillusztrációk  –  nyomdai előkészítés  –  képfeldolgozás  –  szövegfeldolgozás  –  összetett feladatok
Taracsák Gábor honlapja
  Kezdőlap | Bemutatkozás | Munkafilozófiám | Szoftverfejlesztés | Súgó készítés | Kiadványszerkesztés | Referenciák | Csillagászat |
Vissza a referenciákhoz


Kapcsolódó téma


CAPrint térképnyomtató
  program



Képek ezen a lapon


CAPI képernyő
A blokkválasztó ablak
Adatkezelő ablakok
Eszköztárak
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére

REFERENCIÁK – szoftverfejlesztés, Avenue



CAPI szoftver keretrendszere

A CAPI betűszó a Computer Aided Photointerpretation (számítógéppel támogatott [űr]felvétel értelmezés) rövidítése. A program a romániai terület­alapú mezőgazdasági támogatások kifizetésének ellenőrzéséhez (CwRS) készült. A feladatra kiírt állami versenytárgyalást több évben is a román GAUSS S.R.L és a magyar MedSoftOrg Kft. együttműködése nyerte. A feladat lényege, hogy a gazdák által beadott támogatási kérelmek bizonyos százalékát szúró­próba­szerűen kiválasztják, és ellenőrzik azt, hogy a kérelemben szereplő adatok megfelelnek-e valóságnak.

Az ellenőrzés első lépését speciálisan kiképzett szakértők, interpretátorok végzik, akik a CAPI szoftver segítségével, űrfelvételek alapján megvizsgálják, hogy a kérelemben megadott megművelt parcellaterület, termelt növényfajta, stb. összhangban van-e az űrfelvételen megfigyelhető látvánnyal és bizonyos országos adatbázisok adataival. Ha olyan ellentmondást, hibát észlel­nek, ami az eredeti helyszínen tisztázható, akkor terepi ellenőrzést javasolnak. Egyéb problémák esetén pedig hibásnak minősíthetik a kérelmet.

A CAPI program rendszertervét Csonka Bernadett dolgozta ki, az interpretációt támogató fő programrészt pedig Pataki Zsolt valósította meg Avenue programnyelven. Az ellenőrizendő kérelmek fizikai blokkonként vannak csoportosítva. A több tízezer feldolgozandó blokk adatainak központi keze­lésére és a teljes munkfolyamat követésére Gulyás Gábor fejlesztett szoftvert. Az én feladatom a CAPI program keretrendszerének és súgójának a össze­állítása, és mellékesen a fő programrész felhasználói felületének ergonómiai és esztétikai kidolgozása. A problémás kérelmekről készítendő hibadokumentumok nyom­tatására egy külön szoftvermodult készítettem, a CAPrint térképnyomtató programot, amit egy másik lapon mutatok be.

Avenue

Az Avenue az ESRI (Environmental Systems Research Institute) által fejlesztett ArcView szoftver saját makrónyelve, amelynek segítségével szinte korlátlanul testreszabható a program kezelőfelülete, és egyedi célszoftverek készíthetők speciális feladatok támogatására. Az ArcView fejlesztés 2002-es leállása óta egyre kevesebben használják.

CwRS

Control with Remote Sensing (ellenőrzés távérzékelés segítségével). Számító­gépen, űrfelvételek, légifényképek, műholdakról mért adatok felhasz­nálá­sával végzett tevékenység. Költsége lényegesen alacsonyabb, mint a helyszíni ellenőrzésé.

Fizikai blokk

Olyan egybefüggő, főként mező­gazda­sági célokra használt terület, ami egy vagy több földművelési parcellát tartalmaz. Határait időben hosszú távon állandó, és az űrfelvételeken jól látható tereptárgyak (út, vasút, vízfelület, erdő, stb.) alkotják. A számítógépes mező­gazda­sági nyilvántartásnak az egyedi azonosító­számmal ellátott fizikai blokkok a területi alapegységei.

A CAPI program munkaképernyője amelyen az inter­pretátorok a kérelmek ellenőrzését végzik. Az űrfelvétel háttere előtt a feldolgozandó fizikai blokk körvonalát, és a gazdák által a kérelemhez tartozó térképre rajzolt, hozzávetőleges parcellahatárokat látják.

 

A jobb oldali adatablakban olvashatják a vizsgált mező­gazdasági parcellákhoz tartozó támogatási kérel­mek adatait. Itt adják meg az ellenőrzés eredményére vonat­kozó részletes információkat, és ezután tovább­lép­nek a következő ellenőrizendő blokkra.


A blokkválasztó ablak. A CAPI program keret­rend­szerének fejlesztése az én feladatom volt. A program elindítás után a keretrendszer belépteti az inter­pre­tátort, és a központi szerverről automatikusan letölti a számára előkészí­tett következő adatcsomagot. A  már feldolgozott fizikai blokkok állományait pedig szintén automatikusan visszatölti a központi szerverre. Ha az interpretátor számítógépe és a központi szerver nem ugyanannak a belső hálózatnak a része, akkor az adatmozgatást FTP átvitellel oldja meg. Külön adat­bázisba könyveli a le- és feltöltéseket, és kezeli az itt bemutatott blokkválasztó ablakot.

 

Az ellenőrzésre váró blokkok adatait az ablak négy listában csoportosítva mutatja. Felül az első inter­pretá­lásra, alul az utólagos ellenőrzésre váró blokkok láthatók. Bal oldalon az újak, jobb oldalon pedig azok, amelyeken az interpretátor már megkezdte a munkát, de még nem fejezte be. A listák többféle jellemző szerint rendezhetők sorba. A kiválasztott lista kijelölt blokkjának részletes adatai a jobb oldali keretben olvashatók. Az interpretátor a kijelölt blokkhoz tartozó űrfelvételeket és adatállományokat egy gombnyomással betöltheti a CAPI program munkaterületére, és megkezdheti – vagy foly­tathatja – rajta a munkát.




Az adatkezelő ablakok esetében az én feladatom a kezelőelemek elrendezésének, méretezésének, felirato­zásának megtervezése. Az ilyen tervezés fő szempontjai a következők: a felhasználó számára legyen könnyen áttekinthető és megjegyezhető az egyes kezelőelemek helye és funkciója; csoportosításuk, elrendezésük iga­zodjon a velük elvégzendő feladat logikájához.

 

A kezelőelemeket munka közben gyorsan és bizton­ságosan lehessen használni az egér segítségével; a jelölések, feliratok legyenek egyértelműek és jól látha­tók; és végül, de nem utolsó sorban a felhasználói felület egészének megjelenése legyen rendezett, harmo­nikus, esztétikus, zavaró elemektől mentes és a program funkciójához illeszkedő stílusú.


  © 2010–2016 Taracsák Gábor Impresszum  
Levél küldése. Kérem, kézzel írja be a címet! Taracsák Gábor honlapja