szoftverfejlesztés  –  szoftver súgó készítés  –  kiadványszerkesztés  –  szöveggondozás  –  szakillusztrációk  –  nyomdai előkészítés  –  képfeldolgozás  –  szövegfeldolgozás  –  összetett feladatok
Taracsák Gábor honlapja
  Kezdőlap | Bemutatkozás | Munkafilozófiám | Szoftverfejlesztés | Súgó készítés | Kiadványszerkesztés | Referenciák | Csillagászat |

Tevékenységek


Gondolatok
Tördelés
Illusztrációk
Teljes munkafolyamat


Referenciák


Munkák
  TEX rendszerben

Kiadványszerkesztő
  programmal

Illusztrációk
Könyvborítók
Teljes könyvek
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
 
Vissza a lap elejére
 

KIADVÁNYSZERKESZTÉS

A szép magában foglalja
a pillanatnyi lét és az
örökkévalóság egységét.
Simone Weil

Gondolatok a kiadványszerkesztésről

 

A kiadói munka és a nyomdászat Gutenberg óta évszázadokon át a mesterségek arisztokráciájához tartozott. Magyarországon is számos híres nyomda, betűmetsző és nyomdász működött, a szerkesztőségeknek pedig neves írók, költők, művészek és tudósok dolgoztak. Az utóbbi évtizedekben azonban ugrásszerűen megnövekedett a kiadói tevékenységgel foglalkozó cégek, vállakozások száma, amelyek közül jó néhány kellő hozzáértés és igényesség nélkül jelenteti meg munkáit. A világhálón közzétett tengernyi elektronikus kiadvány között pedig ma még szinte üdítő kivételnek számít a tartalom, látvány és kezelhetőség szempontjából is színvonalas alkotás.

Az olvasó számára érdektelen, hogy a szakmailag ellenőrizetlen, rosszul szerkesztett tartalom, a rossz fordítás, a nyelvi hibák, az igénytelen vagy éppen ízléstelen külső a gátlástalan nyerészkedés következménye, vagy a kiadónak valóban nem volt pénze a szükséges feladatok elvégzésére. Gazdaságosságra törekedni minden tevékenység során – így a kiadói munkában is – jogos és ésszerű. Egy elfogadható szakmai minimum alá viszont semmilyen indokkal sem szabad lesüllyedni.

Magam több kiadó munkájában és sokféle kiadvány készítésében vettem részt külső munkatársként: tördeltem, illusztrációkat rajzoltam, fotókat retusáltam, borítót terveztem – sőt néhány könyv esetében a kézirattól a nyomdáig tartó teljes munkafolyamatot egyedül vittem végig. Sok éven keresztül dolgoztam tapasztalt mesterek keze alá, és eközben sokat tanultam tőlük. A témában megjelent szakkönyvek közül is jó néhány sorakozik a könyvespolcomon. Ennek ellenére nem tartom magamat sem művésznek, sem az érintett tevékenységek professzionális szakértőjének, azt azonban nyugodt lelkiismerettel állítom, hogy a kiadói munka több területén eljutottam az igényes színvonalon dolgozó „iparos” szintjére.

Szövegszerkesztés és kiadványszerkesztés

A szövegszerkesztő programok egyre hatékonyabb és kifinomultabb eszkö­zöket adnak a felhasználók kezébe az igényes tartalmú és esztétikus küllemű írásművek elkészítéséhez. Ezek a szoft­verek elsősorban levelezésre, hivatalos iratok összeállítására és kiadványok tartalmi előkészítésére adnak sokoldalú segítséget, megjelenítő eszközként pedig a különféle nyomtatókat – illetve az utóbbi években emellett a világhálót feltételezik.

A legkorszerűbb szövegszerkesztők segítségével ugyan akár nyomdakész könyvet vagy folyóiratot is lehet készíteni, a tipográfia és kiadvány­tervezés szabályainak mindenben megfelelő eredmény eléréshez azonban valódi kiadványszerkesztő szoftverre van szükség. Ezek a programok a dokumentum látványának kialakítására és a nyomdai kivitelezés előkészítésére összpontosítanak.

Tördelés, tipografálás, képszerkesztés

 

TeX szedőrendszerrel főként a Typotex Kiadónak dolgoztam, akik főként matematikai, természettudományos és műszaki könyveket jelentettek meg. Tördelési munkák mellett stílusok készítésével (a TeX rendszerben ez felel meg egy kiadvány tipografálásának), valamint betűkészletek fejlesztésével is foglalkoztam. TeX rendszerrel állítottam elő a Csillagászati évkönyv általam szerkesztett köteteinek szöveges oldalait, a Tertia Kiadó Bécsi utazások című könyvének belíveit, az angol nyelvű Party-states and their Legacies... kötetet, valamint az Ember kozmikus lény című könyvet is.

A Tertia Kiadónak tördelt kötetek többségét QuarkXpress programmal készítettem. E munkák közül a legizgalmasabbak az In Quest of the Miracle Stag című versfordítás-antológia, a A pszichológia alapjai című főiskolai tankönyv és Mó-Tao 365 című illusztrált verseskötet.

Összeállítottam számos színes szórólapot, reklámkiadványt, poszter­naptárt is, többségüket a Tertia Kiadó és a Magyar Csillagászati Egyesület megbízásából. Ezek egy részét magam terveztem, a többit másoktól kapott ötlet, forrásanyag alapján valósítottam meg számítógépen.

Vállalom szakszövegek tördelését, formázását TeX szedőrendszerben; valamint könyvek, képes kiadványok, szórólapok műszaki szerkesztését, nyomdai előkészítését.

TeX

A TeX szövegszedő rendszert Donald Ervin Knuth amerikai matematikus alkotta meg 1978–1985 között, mert nagyon elégedetlen volt a szedés és tördelés minőségével, amit
A számítógép-programozás művészete című – időközben világsikert aratott – könyvsorozatának első köteteiben tapasztalt. A TeX valójában tekinthető egy különleges programnyelvnek, amelynek a segítségével igen bonyolult szövegszedési feladatok is megold­hatók. Egyik fő erőssége a képletek, tudományos és műszaki formulák szakmai és esztétikai szempontból is tökéletes megjelenítése, amivel mind a mai napig semmilyen számítógépes kiadványszerkesztő szoftver nem tudja felvenni a versenyt.

Szakillusztrációk készítése, képfeldolgozás, borítótervezés

 

Szemléltető ábrák készítésével már planetáriumi éveim alatt is gyakran foglalkoztam. A csillagászati ismeretterjesztő és oktató műsorokban valamint a Planetárium kiadványaiban szereplő rajzok többségét én készítettem. Szellemi szabadfoglalkozásúként az első években szinte kizárólag fizika és csillagászat könyvek illusztrálásából tartottam fenn magam. Később, egyéb munkáim mellett is számos ismeretterjesztő és szakkönyv ábraanyagát rajzoltam meg például a Gondolat Könyvkiadó, a Móra Ferenc Könyvkiadó, a Typotex Kiadó, a Távközlési Oktatóközpont, vagy a Tertia Kiadó számára. A Tertia Kiadónak jó néhány borítótervet is készítettem, ezek többsége azonban nem önálló alkotás. Egy festőművész-könyvtervező ötleteit, elképzeléseit valósítottam meg számító­gépes grafikai eszközökkel. Kezdetben hagyományos grafikai módszerekkel dolgoztam, de később a számítástechnika hazai elterjedése nyomán áttértem a számítógépes grafikai szoftverek és eszközök használatára.

Csaknem két évtizeden keresztül vettem részt a Magyar Csillagászati Egyesület szinte minden kiadványának nyomdai előkészítésében. E munkák közé tartoznak a Csillagászati évkönyv 1990–2007 közötti köteteinek bortítói, színes mellékletei és fekete-fehér ábrái; a Meteor című folyóirat több évfolyamának színes mellékletei és borítói; az egyesület által kiadott ismeret­terjesztő könyvek borítói; színes szórólapok és tájékoztatók, valamint a több éven át megjelent csillagászati poszternaptárak.

Vállalom szakillusztrációk készítését – elsősorban fizika, matematika, csillagászat témakörben; színes képek feldolgozását, retusálását, nyomdai előkészítését; kész ötlet alapján borítók számítógépes összeállítását.

A képek ereje

„Egy kép többet ér ezer szónál” tartja a régi kínai bölcsesség. Egy kép! – teszem hozzá én. Sajnos azonban rengeteg kiadványban láthatunk teljesen vegyes stílusú, innen-onnan összeollózott képanyagot, ami nem csak a szerző és a kiadó igénytelenségéről árulkodik, hanem az olvasók számára is alig ad valami többletet a szöveghez.

Korunkban népszerűek a „csupakép” könyvek, folyóiratok. A sok illusztráció valóban látványosabbá és eladhatóbbá teszi a kiadványt, de hasznosabbá csak akkor, ha képek tartalmi harmónában is állnak a szöveggel. Határozott vélemé­nyem, hogy igazán jó szakillusztrációt csak olyan ember tud készíteni, aki maga is érti azt, amit a szerző az ábra segítségével az olvasónak el akar magyarázni. Ekkor az illusztrátor való­ban alkotó módon képes segíteni a szerző szándékát.

Teljes kiadási munkafolyamat

 

Több könyv teljes kiadási munkafolyamatát egyedül vittem végig, néhány esetben még a szakszerkesztést és nyelvi szerkesztést is magam végeztem. De ezekben az esetekben is ragaszkodtam ahhoz, hogy nyomdába adás előtt legalább egy, de inkább két lektor – elsősorban szakmai szempontból, de mellékesen egyéb tekintetben is – ellenőrizze ezeket a műveket. E munkák közé tartoznak a Magyar Csillagászati Egyesület által kiadott Csillagászati évkönyv 1990–2007 közötti kötetei, vagy a Kulin család által megjelentetett Az ember kozmikus lény című könyv.

Vállalom kiadványok teljes műszaki szerkesztését – témától függően esetleg szöveggondozását is – a kész kézirattól a nyomdába adásig.

A műszaki szerkesztő feladata

„... hatásosan és értelemszerűen kell közvetítenie a szöveget, és ezzel együtt a szerző szándékát, meg kell felelnie az olvasónak, és végül szép könyvet kell létrehoznia, anélkül, hogy a tervezés szépségének szándéka előtérbe tolakodna.”
Albert Kapr

  © fotók: Büttner György, Fehér Sándor, Tóth Lajos Impresszum © 2010–2017 Taracsák Gábor
Levél küldése. Kérem, kézzel írja be a címet! Taracsák Gábor honlapja