szoftverfejlesztés  –  szoftver súgó készítés  –  kiadványszerkesztés  –  szöveggondozás  –  szakillusztrációk  –  nyomdai előkészítés  –  képfeldolgozás  –  szövegfeldolgozás  –  összetett feladatok
Taracsák Gábor honlapja
  Kezdőlap | Bemutatkozás | Munkafilozófiám | Szoftverfejlesztés | Súgó készítés | Kiadványszerkesztés | Referenciák | Csillagászat |
Vissza a referenciákhoz


Naptárak


2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére

REFERENCIÁK – kiadványszerkesztés





Csillagászati poszternaptárak

A csillagászati poszternaptárakat 2001–2006 között a Magyar Csillagászati Egyesület adta ki – elsősorban az egyesület tagjai számára, de vásárolni is lehetett belőlük. 2007-ben pedig az MLOG Kft. vállalta a kiadást. A naptárak grafikai tervét én készítettem, egységes tipográfiával és elrendezési elvekkel. Háttérként olyan csillagászati, illetve űrkutatási felvételeket alkalmaztam, amelyek az interneten fellelhetők, poszter méretben is kellően jó minőségűek, és szabadon felhasználhatók. A képek rövid magyarázata mindig szerepelt a nyomaton.

Jobb oldalon, a nagyított részleten látható, hogy ezek a csillagászati naptárak a szokásos adatokon túl tartal­mazták a napkelte és napnyugta időpontokat, ezeknek a háttérszíne jelezte a téli illetve nyári időszámítás időszakát. Minden napnál szerepelt a holdfázis alakja is, eltérő színnel kiemelve a fő holdfázisokat (újhold, első negyed, telehold, utolsó negyed). A lapon található kis képekre kattitva megnézheti a teljes méretű posztert is PDF formátumban.

2001
A Nemzetközi Űrállomás 2000 őszén. Az egységek sorrendben fentről lefelé: az Unity, a Zarja és a Zvezda modul egy szállító űrhajóval. (NASA felvétel)

2002
Az NGC 4945 spirálgalaxis 13 millió fényévre van tőlünk a Centaurus csillagkép irányában. A képhez felhasznált 15 db színszűrős felvétel a MPG/ESO chilei obszerva­tóriumának 2,2 m-es távcsövére szerelt 8196x8196 kép­elemes CCD-detektorral készült. Az ábrázolt égterület magassága 0,5 fok. (Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) szívességéből)


2003
A 2003-as év nyarának végén a Mars és a Föld rekord közelségbe került egymáshoz. A Mars ugyanis éppen szembenállása idején járt pályájának napközelpontja környékén. A bolygó augusztus–szeptember folyamán volt legjobban megfigyelhető, amikor a szögátmérője a 20''-et is meghaladta. Ezt a képet a Mars körül keringő Mars Global Surveyor 1999 áprilisában készített felvé­te­leiből állították össze. Jól látható számos ismert felszíni alakzat, az északi hósapka és a hatalmas vulkánok fölött lebegő, fehér színű jégkristályfelhők. (A NASA/JPL/Malin Space Science Systems szívességéből)

2004
A naptáron a Nagy Orion-köd hamis színes mozaikképe látható, amelyet az infravörös sugárzás három hullám­hossztartományában nyert CCD-felvételekből állítottak össze. Ezen a képen a fiatal csillagokat körülvevő, óriási gázfelhőnek olyan belső részleteit is tanulmányozni lehet, amelyek a látható fény tartományában működő távcsövekkel – a csillagközi por jelentős fényelnyelése miatt – esetleg egyáltalán nem vehetők észre. A mozaikkép az égboltnak kb. egy négyzetfoknyi területét ábrázolja. A hozzá használt CCD-felvételek a 2MASS (Two Micron All Sky Survey – Két Mikronos Teljes Égbolt Felmérés) program keretében készültek. (A képet a 2MASS/UMass/IPAC-Caltech/NASA/NSF bocsátotta közre)


2005
A színes kép a Mars felszínének 90x90 km-es területét mutatja, 40 m-es felbontással. A Dao-völgy (balra fent) és a Niger-völgy (jobbra lent) helyenként 40 km széles áradásos csatornák, melyek a bolygó vízben gazdag korszakáról tanúskodnak. A Mars fejlődéstörténetének korai szakaszában a közeli Hadriaca Patera vulkán belső hője hatalmas területen megolvasztotta a felszín alatti jeget. Az emiatt meggyengült anyag összeomlott, és a kiáramló olvadékvíz vájta ki ezeket az 1000–1500 m mély csatornákat, átmenetileg tengerrel töltve fel a Hellas-medencét. Az Európai Űrügynökség (ESA) által kifejlesztett Mars Express keringő egységének felvétele 2004. június 19-én készült. Ezt az észak felé tekintő távlati képet az űrszonda nagy felbontású sztereo felvételeiből számítógépes terepmodell szoftver segít­ségével állították elő. (ESA/DLR/FU, Berlin, G. Neukum szívességéből)

2006
A Jupiter Io nevű; holdjának képét elsősorban a vulkáni tevékenység során felszínre jutó kéntartalmú anyag határozza meg. A vulkáni gázokból lecsapódott kén­dioxidhó okozza a fehér foltokat, a friss, amorf kén pedig a vöröses területeket. Az amorf kén a hűlés folyamán átkristályosodik, és közismert, sárga színű kénné alakul. A Naprendszerben az Io a legnagyobb vulkáni aktivitást mutató égitest. A Voyager és a Galileo űrszondáknak több vulkánt kitörés közben sikerült lefényképezniük. Ezt a képet a Jupiter körül keringő Galileo űrszonda 1999 júniusában készített felvételeiből állították össze. (A NASA/JPL – PIRL/Univ. of Arizona szívességéből)



2007
A csillagontó galaxisok egyik látványos képviselője a Nagy Medve csillagképben található M82. Belsejében egy nagyságrenddel nagyobb a csillagkeletkezés gyako­risága, mint a mi Tejútrendszerünkben. Ezek a heves folyamatok fújták ki azt a hidrogéngázt, ami láng­nyelvekre emlékeztető, vörösses felhők formájában körülveszi a csillagrendszer középpontját. A képen a galaxist beburkoló halvány ködösség, a haló is szám­talan apró fénypontra bomlik, ezek mindegyike egy-egy gömbhalmaz. A szinte hihetetlen részletességű mozaik­képet a Hubble-űrtávcső hat felvételéből illesztették össze, szélessége 0,2 fok. (A NASA, az ESA és a Hubble Herritage Team szívességéből)

  © 2010–2016 Taracsák Gábor Impresszum  
Levél küldése. Kérem, kézzel írja be a címet! Taracsák Gábor honlapja