REFERENCIÁK – kiadványszerkesztés, TEX,
  teljes könyvkiadási munkafolyamat

Kulin György a 20. század második felének legjelentősebb magyar ismeret­terjesztő csillagásza volt. Az amatőrcsillagász mozgalom szervezése mellett számos népszerűsítő könyvet és cikket is írt. Ennek a művének a kéziratát a halála előtti esztendőben, 1988-ban zárta le. A rendszerváltás körüli években azonban a Kulin családnak nem sikerült kiadót találnia a mű megjelentetésére, ezért elhatározták, hogy magánkiadásban teszik közkinccsé Kulin György utolsó írását. A kiadással kapcsolatos feladatok elvégzésére engem kértek fel. A nyers kézirattól a nyomdába adható végeredményig tartó munkának csaknem minden fázisát magam végeztem – beleértve szakmai és nyelvi szerkesztést, a tipográfiaia tervezést, a borító elkészítését, a tördelést és a műszaki szerkesztést is. De ebben az esetben is ragaszkodtam ahhoz, hogy nyomdába adás előtt legalább egy lektor, és a Kulin család tagjai átolvassák, ellenőrizzék a művet.

Kulin György (Nagyszalonta, 1905. – Budapest, 1989.)
Csillagász, sok kisbolygó és egy üstökös felfedezője. Ifjú korától nagy jelentőséget tulajdonított a tudomány népszerűsítésének, és a műkedvelő csillagászatnak. Különböző intézmények és egyesületek keretében évtizedeken keresztül szervezte és irányította a magyar amatőrcsillagász mozgalmat. Alapítója volt az első Magyar Csillagászati Egyesületnek, majd ennek meg­szüntetése után a Csillagászat Baráti Körének. Évtize­deken keresztül (1947–1949, 1954–1975) irányította a budapesti Uránia Bemutató csillagvizsgálót. Számos ismeretterjesztő könyvet és cikket írt, előadások százait tartotta szerte az országban. Megszervezte a csillagá­szat iránt érdeklődők olcsó távcsövekkel való ellátását, és ennek érdekében maga is több száz távcsőtükröt csiszolt. Nevét az égbolton az általa felfedezett 3019 Kulin kisbolygó és a Whipple–Bernasconi–Kulin üstökös őrzi, a földön pedig a csillagászatkedvelők több nemze­dékének emlékezete.

A könyv tartalomjegyzékének első lapja
A képre kattintva megtekintheti a mű első lapjait, teljes tartalomjegyzékét és az előszót, amelyben a szerző kifejti, hogy miért tekinti az embert kozmikus lénynek. A könyvben azokat az élményeit szeretné megosztani az olvasóval, amelyekkel a fizika és a csillagászat mellett a kozmikus jelleget öltött biológia és más természet­tudományok ajándékozták meg a XX. századot. Az ember és a Kozmosz viszonyáról egészen mást mondott még a múlt század csillagásza, fizikusa, filozófusa, mint amit a mai tudósok mondanak. Nemcsak a helyünket keressük a végtelennek tűnő térben és időben, hanem arra is feleletet szeretnénk kapni, hogy mi a viszonyunk a környező világhoz, a természethez.

A függelék egy oldala képletekkel
A képre kattintva a mű függelékét tekintheti meg PDF formátumban. Ebben a szerző azokat a számítási eljárásokat mutatja be, amelyekre a könyv szövegében csak utalt, nem terhelve a fizikában, matematikában kevésbé jártas olvasók figyelmét. Akiket viszont az is érdekel, hogyan vezethetők le az olykor elképesztő adatok, azok a függelékben végigkövethetik ezeket a számításokat.
  A könyvet elsősorban a szövegben előforduló fizikai, matematikai jelek és kifejezések valamint a függelékben található számos képlet miatt készítettem TEX rend­szerrel. A TeX egyik fő erőssége éppen a képletek, tudományos és műszaki formulák szakmai és esztétikai szempontból is tökéletes megjelenítése, amivel mind a mai napig semmilyen számítógépes kiadványszerkesztő szoftver nem tudja felvenni a versenyt.