szoftverfejlesztés  –  szoftver súgó készítés  –  kiadványszerkesztés  –  szöveggondozás  –  szakillusztrációk  –  nyomdai előkészítés  –  képfeldolgozás  –  szövegfeldolgozás  –  összetett feladatok
Taracsák Gábor honlapja
  Kezdőlap | Bemutatkozás | Munkafilozófiám | Szoftverfejlesztés | Súgó készítés | Kiadványszerkesztés | Referenciák | Csillagászat |
Vissza a referenciákhoz


Témák ezen a lapon


Kísérleti orgona
  szélláda

Möbius autópálya
Naprendszer modell
Bemutató távcső
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére

REFERENCIÁK – szakmai tevékenység



Kísérleti és szemléltető eszközök

Kísérleti orgona szélláda

Az eszköz Angster Judit és Miklós András hangszer­akusztikai vizsgálataihoz készült. A két fizikus az orgona­sípok hangzásával és gyártás utáni beállításával – intonálásával – kapcsolatban végzett méréseket az MTA Akusztikai Kutatólaboratóriumában. A vizsgálatokról kétrészes ismeretterjesztő cikket is írtunk HiFi Mozaik című folyóirat számára, erről az Írásos munkák lapon találhat további információkat.
  A szélládát az orgonaépítés hagyományos anyagai­ból és technológiáival készítettem, hogy viselkedése minél jobban hasonlítson az igazi hangszeréhez. Felépí­tése egy billentyűhöz tartozó hat regiszternek felelt meg. Így hat sípot lehetett rá felhelyezni, de a mérések során ezek közül mindig csak egy működött. A  levegőt a  mérőhelyiségen kívül elhelyezett ipari ventillátor szolgáltatta egy hajlékony csövön keresztül.

 

 

A szélláda terveit Angster József készítette. Ő volt a három generáción át 1300 európai orgonát építő pécsi Angster Orgonagyár utolsó aktív vezetője. Az ötvenes években a „klerikális reakció” hangszereit készítő gyárat államosították, majd tönkretették; Agster Józsefet és bátyját koncepciós per alapján bebörtönözték. A családi hagyo­mányok azonban a tudomány területén mégis folytatódtak, mert Angster Judit jelenleg Stuttgart­ban, a Fraunhofer Intézetben végez orgona­kutatást.
  A bal oldali képen közelről látható a szélláda és a méréshez felhelyezett sípok. A sötét színű lapok nyitják-zárják a levegő útját az egyes sípokhoz. Egy igazi orgonán ezeket a játszóasztal regiszterváltói működ­tetik. A jobb oldali kép a mérési összeállítást mutatja a laboratórium hangelnyelő burkolatú helyiségében, a süketszobában (Miklós András felvételei).






Möbius autópálya

A vázlatterven látható szemléltető eszközt a Csodák Palotája számára készí­tettem, ott sokáig használták is. A  200x60 cm méretű asztalon két réteg – hátával egymásnak fordított – alumínium függönykarnis profilból alakítottam ki egy nyolcas alakúra hajlított Möbius-szalagot. A függönytartó sinekben egy apró játékautót lehetett végigtolni, amely­nek a kerekeit függönycsúszkák helyettesítették. A látogató így tapasztalati úton győződ­hetett meg a Möbius-szalagnak arról a furcsaságáról, hogy csak látszólag van két oldala, mert ez a két oldal valójában egyetlen felület.





Naprendszer modell

A csillagászati ismeretek szemléltetésének nagy nehéz­sége, hogy az ábrákon vagy a modellekben akkora méretskálát kellene átfogni, ami méretarányosan igen nehezen, vagy sehogyan sem oldható meg. A Nap­rend­szer esetében az 1:5 000 000 000 méretarány előnye, hogy az egyes égitestek mérete a még látható, de mégis könnyen hordozható tartományba esik. A köztük lévő modellbeli távolságok pedig könnyen elképzelhetők, sőt a Naphoz közelebb keringő bolygókat egy nagyobb teremben, vagy szabad téren el is tudjuk vinni az arányos távolságra. A fenti képre kattintva az nagyobb méretben is megtekinthető.
  A hordozhatóságot segíti az is, hogy a Napot egy sárga strandlabda jelképezi. Ez alul egy kerékpár­szelepen keresztül csatlakozik egy fém talpba. Szállí­táshoz a labda leeresztehető és összehajtogatható, használat előtt pedig kerékpárpumpával másodpercek alatt a szükséges méretre felfújható. A modellhez tartozik az oldalt látható – valóságban A4 méretű – magyarázat is.
  A jobb felső képen fiatal érdeklődők tanulmányozzák a bolygókat a Millenáris Parkban, a 2007 őszi Kutatók éjszakája rendezvény délutánján (ez a kép Mizser Attila felvétele).








Bemutató távcső

A csillagászattal kapcsolatban engem elsősorban nem a kutatás, hanem az oktatás és ismeretterjesztés vonzott. Még gimnazista voltam, amikor szülővárosomban meg­szerveztem a csillagászati szakkört. Egyetemi hallga­tóként is évekig visszajártam szakkört vezetni. Első távcsövem tükrét magam csiszoltam régi szódásüveg aljából. Tubusát kályhacsőből, állványát vízvezeték­csőből készítettem. Már ezzel a primitív műszerrel is számos bemutatót tartottam a város iskoláiban.
  Évekkel később sikerült vásárolnom egy Jénai Zeiss Művek által gyártott, kiváló minőségű, 80 mm átmérőjű és 840 mm gyújtótávolságú távcsőlencsét, gyári okulá­rokat, egy erős háromlábú teodolitállványt, egy kézi mozgatású távcsőállvány fejet és néhány további fontos tartozékot. A többi szükséges alkatrészt részben magam készítettem, az esztergálandó darabokat pedig megterveztem és műszerésszel csináltattam meg.

 

 

  A kis kereső és vezető távcsövet katonai periszkóból alakítottam át. Vörös fényű leddel megvilágított szál­kereszt van benne, hogy éjszakai bemutatás közben a  távcsőbe tekintő személy zavarása nélkül tudjam ellenőrizni és utána állítani a távcső irányát.
  Végül – hogy a távcső a sérülés veszélye nélkül hordozható legyen – egy erős szállító ládát építettem hozzá. Ebben rögzített módon elhelyezhető a fő darabjaira szétszedett műszer, és a bemutatásokhoz szükséges többi tartozék. A műszer szétszedése illetve összerakása mindössze néhány percet vesz igénybe.
  A bal oldali kép a műszert szállítható állapotban mutatja, jobbra pedig a Nap bemutatása közben – természetesen biztonságos fénycsökkentő szűrő hasz­nálatával. Ez a kép is a Millenáris Parkban készült, a  2007 őszi Kutatók éjszakája rendezvény délutánján (Mizser Attila felvétele).


  © 2010–2016 Taracsák Gábor Impresszum  
Levél küldése. Kérem, kézzel írja be a címet! Taracsák Gábor honlapja