szoftverfejlesztés  –  szoftver súgó készítés  –  kiadványszerkesztés  –  szöveggondozás  –  szakillusztrációk  –  nyomdai előkészítés  –  képfeldolgozás  –  szövegfeldolgozás  –  összetett feladatok
Taracsák Gábor honlapja
  Kezdőlap | Bemutatkozás | Munkafilozófiám | Szoftverfejlesztés | Súgó készítés | Kiadványszerkesztés | Referenciák | Csillagászat |
Vissza a referenciákhoz


Kapcsolódó téma


Barkácsműhely, gépek,
  szerszámok



Témák ezen a lapon


Tetőszerkezet építés
Félig kész és lakható
  állapot

Ácsszerkezet belülről
Ötszögletű lodzsaablak
Üveg falú zuhanykabin
Lakásom felújítása
A megújult fürdőszoba
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére

REFERENCIÁK – műszaki munkák



Lakásépítés, felújítás, karbantartás

Vidéki városban nőttem fel, egy öreg, de kényelmes méretű családi házban, ami mellett egy hentesüzlet működött. Ez a hentesüzlet az ötvenes évek elejéig apai nagyapámé volt, de az államosítások során nagyapám „önként felajánlotta” azt az államnak, – no meg persze a házát is... A hatalom azonban nagylelkűen megengedte, hogy lakbér fizetés ellenében a családunk továbbra is benne lakhasson. Valami adminisztrációs tévedés folytán azonban az udvar egy hátsó részét – ami akkor már édesapám nevén volt – elfelejtették elvenni.
  Apám gyakorlatias, műszaki érdeklődésű ember volt, állandóan tele tervekkel, így évente bontottunk, építettünk, átalakítottunk valami mellék­épületet ezen a hátsó udvaron. Már kisgyermekként is mindig segíteni akartam ezekben a munkákban, és így szinte észrevétlenül megtanultam sokféle szakismeretet, gyakorlati fogást. Gimnazista koromban már én festettem ki az egész lakást enyves festékkel, hengermintával – mert akkor még az volt a divat. A hátsó udvar egyik sarkában akkor építettem első barkácsműhelyemet is – nagyrészt már egyedül. Erről a Barkácsműhely, gépek, szerszámok lapon láthat képeket.
  Később sokan mondták is, hogy inkább műszaki pályát kellett volna választanom. Mindenesetre azóta is kedvenc időtöltésem a tervezés, építés, javítás, barkácsolás. Sok szakkönyvet vásároltam, és az édesapámtól illetve más mesteremberektől tanult ismereteimet ezekből egészítettem ki. Az egyetem befejezése után barátaim sorra vágtak bele lakásépítésbe vagy felújításba. Szabadidőm jelentős részét náluk töltöttem, és nagy élvezettel próbáltam ki magam egyre újabb feladatokban – természetesen ezekért a munkákért pénzt nem fogadtam el. Később aztán szüleim és hugom családja is építkezésbe fogott, a közelmúltban pedig a saját lakásom teljes felújítása került sorra. Ezekről mutatok be néhány képet a továbbiakban.








Szüleim és hugomék családi háza

A ház Budapesttől nem messze, egy kis faluban épült. Az építkezés fő szervezője édesapám, Taracsák István volt. Ő készítette a bevezető fekete-fehér képeit és ezt az öt fotót is. A falazást és a vakolást egy ügyes kezű kőműves­mester végezte. Ezen kívül csak a gázszerelést bíztuk iparosra. Minden egyéb munkát – az alapozást, a födé­meket, a tetőszerkezetet, a tetőtér beépítését, a víz- és villany­szerelést, a burkolást, a festést-mázolást – házilag oldottuk meg, családtagok, barátok és kollégák lelkes segédmunkájával. A szakmunkák többségét én végez­tem, persze szigorúan betartva az érvényes műszaki előírásokat. A házilagos kivitelezésnek viszont az volt az ára, hogy a munka évekig tartott, és még a beköltözés után is sokáig folyt.



Ötszögletű lodzsaablak

Feljebb, a beköltözhető állapotú ház képén látható az utca felé néző lodzsa. Ennek két szélén a sátortető miatt ötszögletű ablakra volt szükség, amit persze készen nem lehet kapni. Asztalos igen drágán és friss faanyagból tudta volna legyártani, ami aztán később vetemedik, repedezik. Ezért aztán magam terveztem meg és készítettem el a két ablakot, jól kiszáradt bontási faanyagból. Arra nem volt szükség, hogy ezek az ablakok nyihatók legyenek, hiszen az erkélyajtókon és a középső ablakon lehet szellőztetni. A tisztíthatóság érdekében viszont a belső üvegréteg kerete takarításkor kicsavarozható és kiemelhető.
  Látható, hogy ez a rajz milliméterpapíron készült. Bár kedvtelésből megtanultam a műszaki rajz alapjait is, de ha saját céljaimra terveztem valamit, szívesebben hasz­náltam a milliméterpapírt. Később pedig, amikor már saját számítógépem is volt, a grafikai programokat része­sítettem előnyben. A következő képen látható tetőtéri zuhanykabin terve is így készült, hogy a „megrendelő” el tudja képzelni, milyen lesz a kész mű.







Üveg falú zuhanykabin

A bemutatott családi ház használata során merült fel az igény, hogy a tetőtérben kialakított fürdőszobában szükség lenne egy zuhanykabinra is. A készen kapható kabinfülke méretei, a rendelkezésre álló szűk hely, a már meglévő vezetékek és berendezések, valamint az ácsszerkezet szándékosan láthatóan hagyott részei igen behatárolták a tervezés lehetőségeit, és több nem szokványos műszaki megoldást is szükségessé tettek. Mindehhez járult még az az igény is, hogy a zuhanykabin világos legyen, ezért a fürdőkád felől üvegtégla fal határolja.







Lakásom felújítása

Mikor számos albérletem után – már nem is egészen fiatalon – saját lakásba költöztem, időm és anyagi lehetőségeim csak a szobák felújítását tették lehetővé. A  többi helyiségben csak kisebb javításokra és tiszta­sági festésre volt módom. Néhány évvel később aztán elkerülhetetlenné vált az előszoba, a konyha és a fürdő­szoba felújítása is. De ennek során is csak egy iparos lépte át a küszöbömet, a gázszerelő. A bontásban és néhány egyedül nem megoldható feladatban segítsé­gemre voltak a barátaim, de minden egyéb munkát magam végeztem.
  A falakat a csupasz tégláig visszabontottam, sőt néhány kisebb válaszfal helye is megváltozott. Eltávo­lítottam minden régi víz- csatorna- és villanyvezetéket, gombás ajtókeretet. Száz éve épült 12 lakásos társas­ház első emeletén lakom. Fölöttem hagyományos fafödém és padlás van, ezért a mennyezetet hőszige­teltem és gipszkartonnal borítottam. A vízszerelést korszerű, forrasztott vörösréz csöves technológiával végeztam. A falazáshoz, vakoláshoz és a burkoláshoz házi készítésű állványos keverőgéppel kevertem az anyagot. Ennek képe és leírása a Barkácsműhely, gépek, szerszámok lapon található.
  Az itt látható három kép a felújítás fázisait mutatja. A negyedik felvétel pedig a kész fürdőszobába enged bepillantást.



  A felújítás során a sérült ajtókereteket kiegészí­tettem, a kidobottak helyett pedig újat állítottam össze. A kiváló mínőségű, régi vörösfenyő ajtólapokat viszont megtartottam. A kazettás felületek miatt nem volt egyszerű az öreg festékrétegek eltávolítása és a sérülések kijavítása, de még ezeken a kis méretű képeken is látható, hogy a felújítás után sokkal szebbek és masszívabbak, mint a ma kapható papírbelű vagy hártyavékony fenyőből készült ajtók.
  A falakra csiszolt mészkőlapot utánzó színű, matt felületű csempe került. A padlót pedig hasított szürke gránit jellegű mázas gres lappal burkoltam. A nagy méretű és igen nehezen vágható padlólapok lerakását előre pontosan megterveztem, hogy a kis alapterületű helyiségekben is jól mutassanak, és minél kevesebb vágásra legyen szükség.
  A fürdőszobában csak 120 cm-es kád fért el, ami viszont magasabb a szokásosnál. A kényelmes hasz­nálatot szolgálja a mosdótól jobbra a kád oldalához csatlakozó fellépő. Ezt a lépcsőt és hozzá illeszkedve a kád elejét is szürke padlólapokkal burkoltam be.



  © 2010–2016 Taracsák Gábor Impresszum  
Levél küldése. Kérem, kézzel írja be a címet! Taracsák Gábor honlapja